1.
A mult eloadast a Forward Checking szuroalgoritmussal fejeztuk, es megjegyeztuk, hogy a Forward Checking nem kepes az osszes hiba korai detektalasara. Ebben a videoban egy masik szuroalgoritmussal ismerkedunk meg, ez az ag-konzisztencia amelyik gyorsitja a kenyszerkielegitesi feladatok megoldasat.

Itt az agakat egyenkent vizsgaljuk ki hogy konzisztensek-e. Egy agra akkor mondjuk hogy konzisztens ha nincs kenyszermegszeges.
A konzisztens agat a kovetkezo modon definialjuk. Az X kezdoponttol Y vegpontig vezeto ag akkor es csak akkor konzisztens ha minden X ertekre a kezdopontbol letezik olyan Y a csucsban amelyhez erteket lehet rendelni anelkul hogy megszegnenk egy kenyszert.

2.
A felso abran bemutatott ag amelyik a B-tol az A fele mutat nem konzisztens. Erre ugy jottunk ra, hogy a B szineit egyenkent vizsgaltuk. Ha a B kek, az A lehet piros. Ha a B zold, az A ugyszinten lehet piros. Viszont ha az B piros es az A is csak piros lehet, akkor kenyszermegszeges tortenne, ezert ezert a B-A ag nem konzisztens. Az agat konzisztensse lehet tenni ugy, hogy a B domenjebol toroljuk a pirosat. Ezutan az ag konzisztens mert minden ertekre a B domenjebol hozza lehet rendelni az A-t anelkul hogy kenyszermegszeges tortenne. Jegyezzuk meg hogy mindig a kezdopontbol torlunk.

3.
A D-A ag konzisztens mivel egy ertekre se a kezdopontbol nem lesz kenyszermegszeges. Ebben az esetben nem is tortenhet kenyszermegszeges mert a D es az A csomopontok nem szomszedosak.

4.
A teljes CSP akkor lesz konzisztens ha minden ag konzisztens. 
Az  abran azt az allast latjuk amikor a forward checking tovabblepett annak ellenere hogy vilagos volt hogy nem lesz megoldas mivel B es C nem lehetnek egyszerre kekek. Vizsgaljuk ki hogy az ag-konzisztencia hogyan kezeli az ilyen problemat.

5.
A teljes CSP konzisztenciajat ugy erjuk el, hogy ellenorizzuk minden ag konzisztenciajat, es ha a vizsgalt ag nem konzisztens, torlunk a kezdopontbol azert hogy konzisztensse tegyuk. Az F-E ag konzisztens.

6.
A kovetkezo ag a C-E. Ez az ag is konzisztens. Ha a C kek, az E nem lehet kek, de lehet piros, ezertitt nincs kenyszermegszeges.
A kozepso abran az E-C agat vizsgaljuk. Ha az E piros, a C lehet kek, ha viszont az E kek, a C-t nem lehet hozzarendelni, ezert az E-C ag nem konzisztens. Az agat ugy tesszuk konzisztensse hogy az E domenjebol toroljuk a keket. Ezutan, amint az also abran latjuk, ez az ag konzisztens lett.

7.
Amig az E domenjebol nem toroltuk ki a keket, az F-E konzisztens volt, de tobbe nem konzisztens mert erteket vesztett a csucsbol.
Ahhoz hogy az F-E ujra konzisztens legyen, az F domenjebol torolni kell a pirosat.

8.
Vizsgaljuk most a C-B agat. Ez az ag nem koznisztens, ezert a C-bol toroljuk a keket. Ezutan a C ertek nelkul marad, ezert backtrack kovetkezik.
Arra kovetkeztethetunk hogy az ag-konzisztencia korabban vette eszre hogy nem lesz megoldas.

9.
Az ag-konzisztencianal tobbet kell ellenorizni mint a forward-checking-nel (minden lepes le van lassitva), de kevesebbet kell backtrack-elni. Osszesitve gyorsabban jutunk el a megoldasig. A bemutatott algoritmus csak a binaris csp-re vonatkozik ahol egy kenyszer csak ket valtozot foglal magaba.

10.
Mivel egyszerre csak egy agat vizsgalunk, megtortenhet hogy az ag-konzisztencia nem ad kielegito megoldast. Vizsgaljuk a kovetkezo 3 csomopontbol allo grafot. A grafban minden ag konzisztens, viszon nincs megoldas. Ha a felso csomopontot pirosra szineznenk, mind a ket also csomopont domenjeben csak a kek szin maradna, de mind a ket csomopont nem lehet kek.

11.
Megtortenhet hogy egy megoldas marad, hogy tobbmegoldas marad, de az is lehetseges hogy nem lesz megoldas.

12.
A felso abran minden ag konzisztens, a teljes csp konzisztens, ket megoldas van.
Az also abran minden ag konzisztens, de nincs megoldas.