1.
Ebben az eloadasban a kenyszerkielegitesi problemakkal fogunk foglalkozni. Ezeknek a feladatoknak az angol roviditese a CSP, illetve a Constraint Satisfaction Problem. A kenyszerkielegitesi feladatok a keresesi feladatok egy fajtaja, ezert tobbek kozott az eddig megismert keresesi modszereket is alkalmazni fogjuk a megoldas keresese folyaman.

2.
Az eddig ismertetett keresesi feladatoknal a megoldast egy agens kereste, a cselekvesek determinisztukusak voltak (tehat nincs bizonytalansag), a vilag teljesen megfigyelheto volt, es a keresesi ter diszkret.

3.
A kereses soran az agens tervezett, mivel a cselekvesek sorozata juttatta el a megoldasig (peldaul, hogyan kijutni a labirintusbol).
Az agens nem csak a megoldast kereste, hanem inkabb az odavezeto utat. A kulonbozo utaknak kulonbozo koltsege volt, es kulonbozo melysegen helyezkedtek el a keresesi terben. Vegul pedig a kereses gyorsitasahoz es hatekonyabba tetelehez heurisztikus kiertekelo fuggvenyeket hasznaltunk. Erre egy pelda az A* algoritmus.

4.
A kereses masik osztalya az identifikacios feladatokat foglalja magaba amikor a valtozokhoz ertekeket kell rendelni. Ezeknel a feladatoknal fontos a cel, nem pedig az odavezeto ut. 
A kenyszerkielegitesi problemak az identifikacios feladatok megoldasara szolgalnak. Itt a megoldas egy allapot, vagyis egy hozzarendeles, nem pedig egy utvonal.
Tehat a cel minden valtozohoz erteket rendelni, de ugy hogy elore meghatarozott felteteleket kielegitsenek.

5.
A kenyszerkielegitesi problemakat szeleskoruen alkalmazzak a gyakorlatban. 
Az oktatasban a tantargyleosztast lehet ilyen feladatkent kezelni, peldaul ki melyik kurzust fogja oktatni. Az orarendkeszites is belefer az ilyenfajta feladatok megoldasaba. Peldaul ha azt kell meghatarozni hogy melyik  laboratoriumban melyik kurzus leszoktatva, vagy hogy ugyanabban az idopontban nem lehet tobb kurzust tartani egy teremben. 
Ezenkivul szallitasi es termelesutemezesi feladatokat is kenyszerkielegitesi problemaval lehet modellezni.