1.
Intelligencia tesztek

Az elso intelligenciatesztet a mesterseges intelligencia teruleten Alan Turing definialta. Turing a kovetkezokeppen gondolkozott: egy tesztelo szemely parhuzamosan tesz fel kerdeseket egy szamitogepnek es egy referenciaszemelynek. Mind a ket alanytol valaszokat kap a kerdesekre. Turing azt allitotta, hogy amikor a tesztelo szemely a valaszok alapjan nem tudjamegallapitani hogy melyik a szamitogep, illetve melyik az ember, akkor mondhatjuk hogy a szamitogep intelligens. 

2.
Egy masik intelligencia teszt a kinai szoba. 
Itt egy szobaban ember ul, es egy kijelzon kinai szimbolumokat mutatnak neki. Az embernek van egy szabalykonyve amelyben kikeresi a latott szimbolumot, es a szabalykonyv alapjan o is felmutat egy szimbolumot. Feltetelezzuk, hogy a bemutatott jel egy kerdes volt, a felmutatott jel pedig egy valasz. A kerdes hogy tud-e a szobaban ulo ember kinaiul? 
Erre nem egyertelmu a valasz. Valaki azt omndhatja hogy az ember nem tud kinaiul mert nem kepes onalloan kommunikalni. Viszont haminden feltettkerdesre kepes valaszolni, akkor arra lehet kovetkeztetni hogy igenis tud kinaiul. Azt is lehetne mondani hogy a kinai tudasa a konyv vastagsagatol fugg.

3.
1980-ban John Searle bevezetett egy definiciot amely szerint meg lehet kulonboztetni a mesterseges intelligencia gyenge es eros valtozatat.
A gyenge mesterseges intelligencia szerint az intelligencianal az algoritmus nem valaszthato szet az agytol. Ki lehet alakitani olyan rendszereket amelyek ugy cselekszenek mintha intelligensek lennenek. Ez az elmelet szerint a gep nem intelligens.

4.
Az eros mesterseges intelligencia szerint az intelligencia megvalosithato algoritusokkal. Kialakithatok olyan rendszerek amelyek valoban gondolkodnak, tehat pontosan ugy viselkednek mint az emberi elme. Az intelligencia merteke az algoritmus bonyolultsagatol fugg. Az olyan tulajdonsagok mint az ertelem, erzelem es gondolkozas az algoritmus tulajdonsagai. Ezek szerint egy algoritmus onmagaban is intelligens lehet.


5.
A fo feladatunk ebben a kurzusban olyan agenseket epiteni amelyek racionalisn cselekszenek.
Az agens egy olyan aktiv rendszer amelyik erzekel es cselekszik. Az abran egy agensdiagrammot lathatunk ahol az agens es a kornyezete kozotti kapcsolat van feltuntetve. A kerdes hogy mi a kulonbseg a ketto kozott? A kornyezet az amire nem vagyunk kihatassal, az agenset viszont mi vezereljuk. Az agens a szenzorai segitsegevel erzekeli a kornyezetet, az aktuatorai (illetve beavatkozoi) segitsegevel pedig visszahat a kornyezetere es megvaltoztatja azt. 
A beerkezo erzekelesek alapjan az agens a kerdojel alapjan meghatarozza a cselekvest amelyet vegre fog hajtani. A  kerdojel az agensfuggveny amelyik a bejovo erzekeleseket cselekvesekre kepezi le. A racionalis agens ugy valasztja a cselekveseit hogy makszimalizalja a varhato hasznat. 
A cselekvesek attol is fuggnek hogy az agens vilaga teljesen megfigyelheto-e. Kepzeljunk el egy video-jatekot, neha az egesz vilag lathato, neha a jatekternek cssak egy resze ismert. 
Ebben a kurzusban altalanos mesterseges intelligencia technikakkal fogunk megismerkedni amelyek szamos feladat megoldasara alkalmasak.