1.
Udvozlok minden kedves hallgatot a Mesterseges Intelligencia kurzus kezdeten, ebben a bevezeto eloadasban arrol fogunk beszelni hogy valojaban mi is a mesterseges intelligencia, mit lehet elerni a mesterseges intelligencia segitsegevel, utana pedig adunk egy rovid ismertetot arrol, hogy mi mindent fognak a hallagtok megtanulni a kurzus menete alatt.

A kurzus tobb reszbol all. Az elso nehany eloadasban a kulonbozo keresesi algoritmusokkal fogunk megismerkedni. Szo lesz az informalatlan kersesi modszerkrol, az informalt keresesi modszerkrol, a lokalis keresesrol, es a kenyszerkielegitesi feladatokrol.
Utana kovetkeznek a genetikus algoritmusok. Ennel a termeszetes szelekciot es evoluciot utanzo modszernel egyszerre tobb agens keresi a megoldast. 
Ezutan kovetkezik a jatekelmelet, illetve a ketszemelyes jatekokban alkalmazhato strategiak. Az utolso eloadas pedig a neuralis halokkal foglalkozik. Bemutatasra kerulnek a felugyelt es a nem felugyelt betanitasi modszerek. A felugyelt modszerek kozul most megemlitjuk a perceptron betanitasi szabalyt es a hibavisszaterjesztest, a nem felugyelt pedig a Kohonen modszer lesz.

2.
Az elso kerdes amelyik felvetodik hogy mi is az a mesterseges intelligencia?
A mesterseges intelligencia az a tudomanyag amelyik olyan hardvert vagy szoftvert hoz letre amelyik valami "hasznosat csinal".

3.
A mesterseges intelligencianak 4 fo osztalya van:
 - emberi modon gondolkodo rendszerek
 - emberi modon cselekvo rendszerek
 - racionalisan gondolkozo rendszerek
 - racionalisan cselekvo rendszerek

Arra a kerdesre hogy mit jelent letrehozni egy mesterseges intelligenciat tobb elfogadhato valasz is van:

4.
- az elso elkepzeles szerint a mesterseges intelligencia olyan gepek epitese amelyek emberi modon gondolkoznak. Az intelligencia gondolkozashoz van kotve, tehat a gepeknek kovetni kell az emberi gondolkozasmodot. A tudomanyag amelyik ezzel foglalkozik a kognitiv tudomany amelyik az agy mukodesenek megertesere torekszik.

5.
- a masodik elkepzeles szerint a mesterseges intelligencia az a tudomanyag amelyik olyan gepek letrehozasara torekszik amelyek emberi modon cselekszenek. Eszerint nem kell torodni azzal hogy a gep hogyan gondolkozik, fontos hogy emberi modon cselekedjen. Ez a mesterseges intelligencianak egy korai definicioja, meg Alan Turing adta tob bmint fel evszazaddal ezelott, es erre egy pelda a Turing teszt ahol egy tesztelo parhuzamosan kommunikal egy emberrel es egy szamitogeppel. 
Ez a ket hozzaallas nem vezetett olyan gepek letrehozasahoz amelyek hasznosak lettek volna az iparban.

6.
- a harmadik meglatas szerint olyan gepeket kell epiteni amelyek racionalisan gondolkoznak. Az annyit jelent hogy az adott gepnek minden esetben helyes gondolatmenete van, tehat formalis logika vezerli.

7.
- ebben a kurzusban megis olyan gepekkel fogunk foglalkozni amelyek racionalisan cselekszenek. Tehat csak azzal fogunk torodni hogy mit csinalnak, es hogy a kituzott celt optimalisan erjek el. 

8.
A racionalitas a kovetkezot jelenti:
- az eloirt celok makszimalis elerese
- helyes dontesek hozatala (a mogotte allo gondolatmenet nem lenyeges)
- a celokat a haszon fuggvenyeben fejezzuk ki
- a varhato hasznot makszimalizaljuk

9.
Foglalkozzunk egy kicsit az emberi aggyal.
Az agy surun kepes racionalis dontesek hozatalara, de megsem tokeletes.
Egy jo dontes hozatalat ket dologtol tehetjuk fuggove:
- az egyik mod arra, hogy jo dontest hozzunk, hogy visszaemlekezzunk hogy a multban mar egyszer hoztunk egy dontest amelyik rossznak bizonyult, es ezert ne ismeteljuk meg ugyanazt. Ez a memoriahoz es a gepi tanulashoz kotodik.
- a masik mod a jo dontesek hozatalara a szimulacio, vagyis a korulottunk levo vilag modellezese. Ez azert jo mert a rossz donteseket elorelathatjuk, es nem kell teves cselekveseket vegezni.